A természet ajándéka ez a C-vitaminban gazdag, immunerősítő itóka. Mindenféle egyéb ízesítés és cukor nélkül készítem, hosszú érlelődéssel, így a végeredmény egy igazán fanyar ízű, már-már aszúra emlékeztető különleges finomság. A csipkebogyó és az alkohol aránya csak hozzávetőleges a receptben, több bogyóval erőteljesebb ízű, sötétebb nedűt kapunk, több alkohollal és kevesebb csipkebogyóval kicsit lájtosabb lesz.
A csipkebogyó a vadrózsa áltermése, élénkpiros, de lehet narancssárga színű is. Belsejében szőrös, nagy sárga színű magok találhatóak. A kis bogyó rengeteg C vitamint tartalmaz, emellett A, B1 és B2 vitaminban is bővelkedik, magnézium- és vastartalma is említésre méltó. Immunerősítő, emésztést elősegítő, idegnyugtató, náthás-lázas betegségek esetén kötelező kísérő, enyhe vízhajtó és gyulladáscsökkentő.
Ősszel gyűjtsük be a piros bogyókat, az első fagyok után. Bár úton-útfélen megterem, a csipkebokor szinte kiirthatatlan, lehetőleg ne forgalmas út mellől szedjük, érdemes a csipkebogyó vadászatot hátizsákos túrával egybekötni. Akkor lesz a legfinomabb a likőr, ha a bogyók félig már megpuhultak, így az ősz végi - tél eleji szedés (november, esetleg december eleje éréstől függően) a legoptimálisabb. A tüskékkel vigyázzunk, igazán mély sebeket tudnak ejteni. A finomságokért meg kell szenvedni. ;-)
Hozzávalók:
- 1 kg csipkebogyó
- 1 liter tiszta vodka
Elkészítés:
- A csipkebogyót bő vízben átmossuk.
- A bogyók két végét lecsípjük, enyhén összenyomjuk, majd egy nagy befőttesüvegbe tesszük.
- A bogyókat felöntjük az alkohollal, a befőttes üveget lezárjuk, majd sötét helyre tesszük érlelődni. Naponta rázzuk össze, és legalább egy-két hónapig hagyjuk érni. Minél tovább érik, annál finomabb, zamatosabb lesz.
- Végül sűrű szitán szűrjük át a likőrt és töltsük üvegekbe. A leszűrt likőrt is érdemes még pár hétig-hónapig érlelődni hagyni, intenzívebbé válik az íze.
